Megosztom veletek az élményem.

Vissza akartam kapni emlékeket,amiket az idő akaratlanul töröl.Találtam egy zenét,alatta pedig angol  nyelven hipnotizál egy nő.Este bekapcsoltam,fejhallgató,max hangerő.Elolvadtam a hangtól,ellazultam,mint aki épp egy nagyon nagy adag füvet rántott be.(Bocs a kifejezésért)

És akkor láttam:

“Ténylegpillanataim” sora,meghatározhatatlan sorrendben,mellőzve a logikát.(Emlékeztetett valamire,amit itt még nem osztok meg,de majd egyszer)

láttam a gyerekkorom édes pillanatait
apa ölében nevetve magam,beszívva Azapus illatot,amit érdekes olyan rég képtelen vagyok felidézni..
anyuhoz bújva,mint szőke fürtös kislány,copfosan,csacsogva valamiről..láttam a karácsonyokat,az estéket,mikor együtt,négyen a régi házunkban vagyunk..még az öblítő illata is a fejemben volt..
 láttam a vérszövetségem a tesómmal,aminél nincs erősebb kötődés,és ami sosem múlik el,akkor is volna ha a világ a feje tetejére állna..láttam a Nagypapám az asztalnál ülve,amint beszél hozzánk gyerekekhez
amint születik a fiam
ahogy azt mondja:anya
ahogy kiejti:szeretlek anya
láttam magam fiatalon,szerelmesen
láttam sírva,összegörnyedve a fájdalomtól,mert elment,az akinek a hiánya fizikailag fájt
láttam Őt,aki elől menekülök,aki a tükörképem,és akinek az elvesztését jó darabig érzem mégláttam,ahogy félrebillentett fejjel néz rám,mosolyog a szeme,és én akkor úgy szeretem

láttam magam fiatalon,részegen asztalon táncolva..barátnővel sétálva gondtalanul..utazva,éjjel fürödve,szikláról ugorva
És akkor ezt mind egyszerre,képek jöttek- mentek
felvillantak emlékek egymás után
érthetetlen zseniális káoszban
logikát nélkülözve,talán nem is sorrendben
nem akartam felébredni
nem akartam ezeket elveszíteni

Láttam a világom,a számomra nélkülözhetetlen dolgokkal,a káosszal együtt..

Fura ez a hipnózis..

Pikk-pakk felébredsz..friss vagy,és  ami fájt,fáj már okoz ugyanolyan kínt..

 

De rájöttem valamire:

Előle futok,és mégis mindig hozzá jutok el.
Menekülök előle,és mindig visszavisz az utam felé..HIPERKARMA ez …